Közvetlen célom állást találni Veszprémben és környékén.
Miért Veszprém és környéke?
Azért, mert Veszprémben lakom. Költözni nincs pénzem, ezért ha más településen találok munkát, akkor utaznom kellene. Ha utazom (akár busszal, akár vonattal), akkor bérletet kell vennem. Olcsóbb, mint a jegy. A díjszabás a Volánnál és a MÁV-nál ugyanaz. Ha 10 ezer forintból szeretném megoldani az utazást, akkor a 10 km-es bérletre még elég a pénzem, a 15 km-esre már nem. Ha 20 ezer forintot is rászánnék, akkor a 25 km-es bérletet még megvehetem, a 30 km-eset már nem. (A 30 km-es bérlet ára 21.400, a 40 km-es 28.500, az 50 km-es 35.600 Ft.) Ilyen árak mellett érdemes minél közelebb munkahelyet találni. Lehetőleg helyben, Veszprémben, ahová akár gyalog is bejárhatok, de ha nincs más lehetőség, akkor a város 25 km-es körzetében is jó (a havi 20 ezer Ft-os határon belül).
Korábban csak környezetvédelmi állást kerestem, de ez mára megváltozott. Ezért az alábbi dőlt betűs részek már nem aktuálisak, de jól mutatják, miért nem kerestem mást. A probléma megoldása a dőlt betűs részek után olvasható.
Miért környezetvédelem?
Azért, mert környezetmérnök vagyok. Ezt tanultam évekig az egyetemen, és nincs más végzettségem, ezért nem tudok másban elhelyezkedni. Amikor elkezdtem az egyetemet, akkor még semmit nem tudtam a környezetvédelemről, csak annyit tudtam, hogy ez egy nagyon hasznos és sokrétű szakma, de még nem volt zöld szemléletem. Környezetvédelmi tudásomat és szemléletemet az egyetemen szereztem, majd később a Csalán Egyesületben tökéletesítettem. Az egyetem alatt végig azt éreztem, hogy érdemes volt ezt a szakot választani, ez való nekem, és azóta sem bántam meg ezt a döntésemet.
Más munkakörben nem?
Sokan mondták már, hogy próbálkozzak más munkakörben is. De ez a lehető legrosszabb tanács. Az nem is én lennék... Miért is? Ennek gyakorlati és filozófiai okai is vannak.
A gyakorlati okok:
Az álláskeresés egy harc, egy állandó küzdelem a munkanélküliség ellen. Ennek a harcnak a célja: elhelyezkedni a szakmámban. Ha már tanultam valamit, akkor hasznosuljon! Ez a cél.
Tehát ebben a harcban az a győzelem, ha elhelyezkedem a saját szakmámban. A legnagyobb győzelem egy határozatlan idejű munkaszerződés. Azzal végleg legyőzném a munkanélküliséget. Közepes győzelemnek számít a határozott idejű munkaszerződés (ekkor a csatát megnyertem, a háborút még nem: csak ideiglenesen győztem le a munkanélküliséget, de még nem végleg, mint egy határozatlan idejű szerződéssel). A legkisebb győzelem: közmunkát találni a saját szakmámban. (Ez is csak ideiglenes, ráadásul a minimálbérnél is kevesebb pénzzel jár, de jobb, mint a semmi.)
A munkanélküliség, az álláskereső időszak maga a harc. Ez nem is győzelem, de nem is szégyen, csak kellemetlen, ha túl hosszúra nyúlik, mert elfogy a pénz.
Ha a szakmámon kívül közvetítenek ki közmunkára (ezt megteheti a Munkaügyi Központ, és velem már kétszer meg is tették), az vereség. Legyőzött a Munkaügyi Központ, nem sikerült a szakmában elhelyezkedni, kényszerítettek, hogy mást vállaljak. Ezért a szakmán kívül közmunkásnak lenni vereség, tehát szégyen.
De a legnagyobb szégyen önként elhelyezkedni a tanult szakmámon kívül. Ez ugyanis azt jelentené, hogy feladtam a harcot. És ez még nagyobb szégyen, mint a vereség!
És mi lesz, ha nem sikerül?
2004-ben végeztem az egyetemen, és azóta tapasztalom, hogy nehéz elhelyezkedni a környezetvédelemben. Ezért kidolgoztam egy B tervet. Elhatároztam, hogy ha belátható időn belül nem sikerül állást találnom a diplomámmal, akkor visszaküldöm a diplomámat az egyetemre a rektornak, és kérem a végzettségem érvénytelenítését. Ezzel elérhettem volna azt, hogy ismerőseimre (főleg a családra) hallgatva más munkát is vállalhassak anélkül, hogy a tanult szakmámon kívül helyezkednék el. A diploma visszaküldésével ugyanis csak a gimnáziumi érettségim maradna, ami nem köt szakterülethez, tehát nem lenne olyan tanult szakmám, amihez ragaszkodni kellene, így többféle munkát is elvállalhatnék. Mást is vállalhatnék, nem csak környezetvédelmi állást, de mégsem lennék a tanult szakmámon kívül, nem szenvednék vereséget a munkanélküliség elleni harcban.
De aztán utánajártam jogilag, hogy mi ennek a módja, és 2015. január vége felé kiderült, hogy ez a magyar törvények szerint nem lehetséges. A diploma visszaküldése nem semmisíti meg a végzettségemet, és az egyetem sem vonhatja vissza a diplomát még az én kérésemre sem. Csak büntetőeljárásban lehetne visszavonni (pl. abban az esetben, ha valaki hamis nyelvvizsgát ad be a diplomához), de az én esetemben erről nincs szó, így marad a diploma, és marad a várakozás a végzettségemhez illő munkakörre.
Esetleg elvégzek egy-két ingyenes képzést a munkaügyi központban (fizetősre nincs pénzem, ingyenes meg csak ott van), és elhelyezkedem az új végzettségeimmel, de ez bizonytalan. Még az ügyintézők sem tudják, hogy melyikkel lehet könnyen, gyorsan elhelyezkedni, és abban sem tudnak megegyezni, hogy diplomás beiratkozhat-e ilyen tanfolyamra. Egyesek szerint igen, mások szerint nem. Utánajárok majd, és ha beiratozhatok, akkor beiratkozom, ha nem, akkor marad a várakozás és a folyamatos pályázás a végzettségemhez illő munkakörökre. Már évek óta nem ragaszkodom a diplomás álláshoz (persze az lenne az ideális), már csak az a fontos, hogy környezetvédelmi munkakört kapjak, de ebből nem tudok engedni, mert nincs más végzettségem.
A megoldás
2017.07.06-án visszaküldtem a diplomát az egyetemre. Jogilag nem lehet lemondani róla, de így, hogy már fizikailag nincs nálam, nyugodt lelkiismerettel kereshetek mást. Ezért többféle pozícióra is nyitott vagyok, nem csak környezetvédelmi területen.
Miért Veszprém és környéke?
Azért, mert Veszprémben lakom. Költözni nincs pénzem, ezért ha más településen találok munkát, akkor utaznom kellene. Ha utazom (akár busszal, akár vonattal), akkor bérletet kell vennem. Olcsóbb, mint a jegy. A díjszabás a Volánnál és a MÁV-nál ugyanaz. Ha 10 ezer forintból szeretném megoldani az utazást, akkor a 10 km-es bérletre még elég a pénzem, a 15 km-esre már nem. Ha 20 ezer forintot is rászánnék, akkor a 25 km-es bérletet még megvehetem, a 30 km-eset már nem. (A 30 km-es bérlet ára 21.400, a 40 km-es 28.500, az 50 km-es 35.600 Ft.) Ilyen árak mellett érdemes minél közelebb munkahelyet találni. Lehetőleg helyben, Veszprémben, ahová akár gyalog is bejárhatok, de ha nincs más lehetőség, akkor a város 25 km-es körzetében is jó (a havi 20 ezer Ft-os határon belül).
Korábban csak környezetvédelmi állást kerestem, de ez mára megváltozott. Ezért az alábbi dőlt betűs részek már nem aktuálisak, de jól mutatják, miért nem kerestem mást. A probléma megoldása a dőlt betűs részek után olvasható.
Miért környezetvédelem?
Azért, mert környezetmérnök vagyok. Ezt tanultam évekig az egyetemen, és nincs más végzettségem, ezért nem tudok másban elhelyezkedni. Amikor elkezdtem az egyetemet, akkor még semmit nem tudtam a környezetvédelemről, csak annyit tudtam, hogy ez egy nagyon hasznos és sokrétű szakma, de még nem volt zöld szemléletem. Környezetvédelmi tudásomat és szemléletemet az egyetemen szereztem, majd később a Csalán Egyesületben tökéletesítettem. Az egyetem alatt végig azt éreztem, hogy érdemes volt ezt a szakot választani, ez való nekem, és azóta sem bántam meg ezt a döntésemet.
Más munkakörben nem?
Sokan mondták már, hogy próbálkozzak más munkakörben is. De ez a lehető legrosszabb tanács. Az nem is én lennék... Miért is? Ennek gyakorlati és filozófiai okai is vannak.
A gyakorlati okok:
- Más szakmában csak végzettséghez nem kötött munkakör jöhet szóba. Természetesen kereshetnék valamilyen tanfolyamot is, de a legtöbb tanfolyam fizetős, ezért ki van zárva (ha nincs miből megélni, akkor nincs miből fizetni a képzést), de még az ingyenes tanfolyam alatt is meg kell élni valamiből. Tehát először a megélhetésemről kell gondoskodni, utána jöhet esetleg az átképzés... De ha nem képzem át magam, akkor csak a környezetmérnöki diplomám van, más végzettségem nincs. Más területen tehát csak végzettséghez nem kötött állás jöhet szóba, az pedig nem diplomásnak való. (Egyrészt a munkáltatók is túlképzettnek tartanának hozzá, másrészt én is úgy érzem, hogy többre vagyok hivatott.)
- Végzettséghez nem kötött állásból nem is lehet olyan jól megélni, mintha a szakmámban sikerülne elhelyezkedni.
- Ha szakmán kívül helyezkednék el, akkor nem csak az álláskeresésre fordított idő veszne kárba, hanem az egyetemi évek is. Ha a szakmámban keresek állást, környezetvédelmi területen, akkor legfeljebb az álláskeresésre szánt idő a veszteség (de ha találok állást, akkor akármilyen hosszú is ez az időszak, mégis sikeres, tehát nem veszteség), és közben is aktívan foglalkozom a környezetvédelemmel (korábban a Csalán Egyesületben is, de 2016. augusztusától már csak a szakmai blogjaimban).
- Nem is tudom, hogy alkalmas lennék-e bármire a tanult szakmámon kívül. Nem ismerem annyira a többi szakmát, hogy ezt meg tudjam mondani.
Az álláskeresés egy harc, egy állandó küzdelem a munkanélküliség ellen. Ennek a harcnak a célja: elhelyezkedni a szakmámban. Ha már tanultam valamit, akkor hasznosuljon! Ez a cél.
Tehát ebben a harcban az a győzelem, ha elhelyezkedem a saját szakmámban. A legnagyobb győzelem egy határozatlan idejű munkaszerződés. Azzal végleg legyőzném a munkanélküliséget. Közepes győzelemnek számít a határozott idejű munkaszerződés (ekkor a csatát megnyertem, a háborút még nem: csak ideiglenesen győztem le a munkanélküliséget, de még nem végleg, mint egy határozatlan idejű szerződéssel). A legkisebb győzelem: közmunkát találni a saját szakmámban. (Ez is csak ideiglenes, ráadásul a minimálbérnél is kevesebb pénzzel jár, de jobb, mint a semmi.)
A munkanélküliség, az álláskereső időszak maga a harc. Ez nem is győzelem, de nem is szégyen, csak kellemetlen, ha túl hosszúra nyúlik, mert elfogy a pénz.
Ha a szakmámon kívül közvetítenek ki közmunkára (ezt megteheti a Munkaügyi Központ, és velem már kétszer meg is tették), az vereség. Legyőzött a Munkaügyi Központ, nem sikerült a szakmában elhelyezkedni, kényszerítettek, hogy mást vállaljak. Ezért a szakmán kívül közmunkásnak lenni vereség, tehát szégyen.
De a legnagyobb szégyen önként elhelyezkedni a tanult szakmámon kívül. Ez ugyanis azt jelentené, hogy feladtam a harcot. És ez még nagyobb szégyen, mint a vereség!
És mi lesz, ha nem sikerül?
2004-ben végeztem az egyetemen, és azóta tapasztalom, hogy nehéz elhelyezkedni a környezetvédelemben. Ezért kidolgoztam egy B tervet. Elhatároztam, hogy ha belátható időn belül nem sikerül állást találnom a diplomámmal, akkor visszaküldöm a diplomámat az egyetemre a rektornak, és kérem a végzettségem érvénytelenítését. Ezzel elérhettem volna azt, hogy ismerőseimre (főleg a családra) hallgatva más munkát is vállalhassak anélkül, hogy a tanult szakmámon kívül helyezkednék el. A diploma visszaküldésével ugyanis csak a gimnáziumi érettségim maradna, ami nem köt szakterülethez, tehát nem lenne olyan tanult szakmám, amihez ragaszkodni kellene, így többféle munkát is elvállalhatnék. Mást is vállalhatnék, nem csak környezetvédelmi állást, de mégsem lennék a tanult szakmámon kívül, nem szenvednék vereséget a munkanélküliség elleni harcban.
De aztán utánajártam jogilag, hogy mi ennek a módja, és 2015. január vége felé kiderült, hogy ez a magyar törvények szerint nem lehetséges. A diploma visszaküldése nem semmisíti meg a végzettségemet, és az egyetem sem vonhatja vissza a diplomát még az én kérésemre sem. Csak büntetőeljárásban lehetne visszavonni (pl. abban az esetben, ha valaki hamis nyelvvizsgát ad be a diplomához), de az én esetemben erről nincs szó, így marad a diploma, és marad a várakozás a végzettségemhez illő munkakörre.
Esetleg elvégzek egy-két ingyenes képzést a munkaügyi központban (fizetősre nincs pénzem, ingyenes meg csak ott van), és elhelyezkedem az új végzettségeimmel, de ez bizonytalan. Még az ügyintézők sem tudják, hogy melyikkel lehet könnyen, gyorsan elhelyezkedni, és abban sem tudnak megegyezni, hogy diplomás beiratkozhat-e ilyen tanfolyamra. Egyesek szerint igen, mások szerint nem. Utánajárok majd, és ha beiratozhatok, akkor beiratkozom, ha nem, akkor marad a várakozás és a folyamatos pályázás a végzettségemhez illő munkakörökre. Már évek óta nem ragaszkodom a diplomás álláshoz (persze az lenne az ideális), már csak az a fontos, hogy környezetvédelmi munkakört kapjak, de ebből nem tudok engedni, mert nincs más végzettségem.
A megoldás
2017.07.06-án visszaküldtem a diplomát az egyetemre. Jogilag nem lehet lemondani róla, de így, hogy már fizikailag nincs nálam, nyugodt lelkiismerettel kereshetek mást. Ezért többféle pozícióra is nyitott vagyok, nem csak környezetvédelmi területen.
